Határai feszegetését, élete első országúti kerékpárversenyét és bölcsesség foghúzást hozott a nyár Büki Ádám számára. Válogatott biatlonosunk felkészülését átalakította a járvány miatti határzár, de bízik abban, hogy hamarosan ismét lécet csatolhat. A vele készült interjúból az is kiderül, mire fordítja sílövőnk az egyéb sportági jártasságait.

 - Milyen volt a nyári edzésmunkád?

- Nagyon élveztem a nyarat, számomra a határok feszegetéséről szólt, hogy mennyi edzést bírok el. Magam is meglepődtem, hogy milyen munkát vagyok képes elvégezni, ha csak a sportolásra fókuszálok, és ki is tudom magam pihenni. Rendszeressé váltak a 20 edzésóra feletti hetek és egész jó formában voltam szinte egész nyáron. Májusban 70, júniusban 75, júliusban 90, augusztusban 65 órányi edzés gyűlt össze, de szeptemberben is már 66 óra felett teljesítettem. És ami talán a fontosabb, hogy a mennyiség mellett elég jó minőségű edzések is kerültek a tarsolyba. A síroller országos bajnokság hagyott bennem némi hiányérzetet, mert nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de talán nem is baj, hogy nem nyáron értem el a csúcsformát.

- Köztudott rólad, hogy minden nyáron indulsz futóversenyeken. Melyik volt idén a legemlékezetesebb? 

- Idén alapból sem terveztem sok versenyt, egyrészt a járvány miatt, másrészt pedig szerettem volna teljes mértékben az edzésre koncentrálni, hogy a téli szezonra készüljek. Gyakorlatilag összesen öt versenyen indultam. A legemlékezetesebb talán a hegyifutó országos bajnokság volt, amin elvárások nélkül indultam, mert kemény edzésből álltam oda egy bölcsességfog húzás után, de magamat is meglepve sikerült egy egész jó helyezést és időt is elérni. A másik emlékezetes versenyem a Tour de Ring országúti kerékpárverseny volt, ami életem első országúti versenye volt egyben. 39,1 km/h-s átlaggal ment végig a mezőny és szerencsére ott tudtam maradni az élbolyban a hajráig.

 - Miben sikerült fejlődnöd idén?

- A hozzáállásomban szerintem ismét sikerült előre lépni, hogy még jobban a biatlonra koncentráljak. Az erősítő és konditermi edzéseket rendszeresíteni tudtam, úgy érzem a Zolival megkezdett munkának előbb-utóbb meg lesz a gyümölcse. Bár a futó edzések kicsit háttérbe szorultak, de az edzés eredmények és a hegyifutó OB is azt igazolja vissza, hogy ezen a területen is történt fejlődés.

 - Hogy tudtok edzeni a válogatottal, amióta lezárták a határokat?

 - A határzár előtt indultunk Ausztriába edzőborba, de másfél nap után haza kellett jönnünk, ezért itthon folytattuk a munkát Galyatetőn. Azóta sajnos nem volt lehetőségünk együtt készülni.

- Mi a menetrend számodra a következő hetekben? 

Reményeim szerint előbb vagy utóbb el tudunk utazni táborozni, ha nem is külföldre, de legalább az országon belül. Kezdődik október, úgyhogy jó lenne már lassan a sílécen is állni.

- Meddig tudtok tervezni Emővel ebben az idényben?

- Nehéz egyelőre bármit is tervezni, hiszen az elmúlt hetekben mondták le a novemberi és decemberi IBU kupákat, tehát leghamarabb januárban kezdődik a biatlon szezon. Emiatt abban reménykedünk, hogy idén legalább sífutó versenyekre el tudunk majd utazni a szomszédos országokba, ha azokat megtartják.